3. A KATEPAL BITUMENES ZSINDELLYEL KÉSZÜLŐ TETŐFEDÉS

A tetőszerkezet és tetőfedés együttes feladata az, hogy (az épület rendeltetésének megfelelően) az időjárási hatásoktól megvédje az épület szerkezeteit és belső tereit.

A KATEPAL bitumenes zsindellyel kizárólag magas tetők fedése készíthető és azt csak megfelelően átszellőztetett hidegtető valamint szegezhető aljzat esetén lehet alkalmazni.

A tetőfelület hajlásszöge 18-75° legyen, a tetőhöz kapcsolódó szerkezetek és felépítmények egyes részein esetleg 12-18° illetve felépítmények oldalain a 85-90° is lehet. A 75°-nál meredekebb felületeken a tartós összetapadást forró levegővel (Leister Combi készülékkel) történő melegítéssel kell biztosítani.

A KATEPAL bitumenes tetőzsindely héjazat mindig kettős fedéssel, vízszintes, illetve az eresszel párhuzamos sorokkal, az egymás feletti soroknál hézagcserében (típustó függő kötésben) rakva és legalább 11 cm-es átfedéssel készüljön.

az oldal tetejére

3.1 A TERVEZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

A KATEPAL bitumenes zsindely tetőfedés deszkázaton vagy szegezhető rétegelt lemez aljzaton alkalmazható. A tető rétegfelépítésében jelölt szellőző légrétegek vagy padlásterek kiszellőzését, átszellőzését mindenképpen biztosítani kell.

A tetőfedés javasolt rétegfelépítése:

-      KATEPAL bitumenes tetőzsindely héjazat,

-      bitumenes alátétlemez,

-      deszkaaljzat ( vastagság 24 mm,  szélesség legfeljebb 100-120 mm ),

-      átszellőztetett légtér (vagy padlástér) illetve légréteg ( legalább 6 cm vastagsággal),

-      méretezett hőszigetelés ( szálas anyag esetén póruszáró réteggel a kihűlés ellen ),

-      párafékező réteg ( PE fólia vagy erősített alu. fólia ),

-      belső tetőtéri burkolat ( gipszkarton, Heraklith vakolattal vagy faburkolatú felületképzés ).

A KATEPAL bitumenes zsindely tetőfedést csak

-      egyenletes deszka aljzatra illetve folyamatos vízálló rétegelt lemez vagy vízálló préselt faforgácslemez aljzatra lehet készíteni, a bitumenes zsindely tetőfedés szakmai szabályok szerinti kivitelezésével,

-      a csatlakozó szerkezetek meghatározott igénybevételével, amely nem lehet nagyobb, mint amit a tetőfedés anyagai és összeépítése károsodás nélkül elviselnek, lehet megszerkeszteni.

Új épület tervezésénél a tetőfedést úgy kell kialakítani, hogy a tetőfelületek a lehető legjobban megfeleljenek a fedési elveknek (tartószerkezet, szerkezeti mozgások, lejtési viszonyok, vízelvezetés, szegélyek és áttörések). Amennyiben a kiviteli tervek elkészítése szükséges, akkor a KATEPAL bitumenes zsindely tetőfedés részleteit is meg kell tervezni a zsindelyfedés előírásainak megfelelően.

Tetőfelújításnál a tervezés megkezdése előtt szerkezeti vizsgálatokat is kell végezni. Ennek során az egyes szerkezeti elemek (szarufák, szelemenek, székoszlopok, deszkázat, stb.) állapotát meg kell ismerni. A meglévő tetőfedést tartó szerkezeti elemek állapota és teherbírási tartaléka alapján, a gomba vagy rovarkár okozta károsodás mértékétől függően, azok esetleges szerkezeti megerősítését vagy cseréjét kell előirányozni.

Tetőtér beépítése esetén épületfizikai számításokat kell végezni a tető megfelelő hőszigetelésének és a páravédelmi szempontból helyes rétegfelépítésének, illetve a helyes anyagválasztásnak a megoldására. Gondoskodni kell a szellőző légrétegek megfelelő be- illetve kiszellőztetéséről.

A bonyolult tetőformákat kerülni kell és törekedni arra, hogy a víz útja minél rövidebb és zegzúgoktól mentes legyen. A tetősíkok közötti koncentrált vízterhelést gondos tervezéssel kell kiküszöbölni. Megfelelő fedélidom szerkesztéssel, a tetőablakok kiosztásával lehet elkerülni a problémákat. Azonban vízhatlan alátétfedéssel, épületbádogos szerkezet beépítésével a gondok egy részén lehet segíteni. Ellenkező esetben a koncentrál vízterhelés a pikkelyszerű tetőfedés hézagait telítve beázásokat okozhat illetve a védelmet biztosító palazúzalékot kimoshatja a felületből, így kitéve azt az időjárási hatásoknak.

A KATEPAL bitumenes zsindelyből készülő tetőfedések a III-V. tűzállósági fokozatú és legfeljebb kétszintes épületekre tervezhetők, esetleg egyedi engedélyezés alapján magasabb épületetek tetőhéjazataként is alkalmazható.

az oldal tetejére

3.2 A TEHERHORDÓ SZERKEZETTEL ÉS AZ ALJZATTAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK ÉS FELTÉTELEK

A fedélszék tartószerkezetét statikai szempontból a terhelések figyelembe vételével kell méretezni, a tetőfedés aljzatának követelményeit is figyelembe véve.

A fa tartószerkezet elemeinek légszáraznak kell lenniük, és az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

·       a fedélszék építéséhez használt faanyag minősége, mérete és állapota legyen alkalmas az építés követelményeinek kielégítésére, feleljen meg a rá vonatkozó szabványoknak,

·       a szerkezeti elemek nem lehetnek gomba- vagy rovarfertőzöttek, ezeket a beépítés előtt gomba illetve rovar elleni és égéskésleltető kezeléssel kell ellátni,

·       a vizsgált fakeresztmetszet 25 %-át elérő helyi hibák (csomók, göbök, gyantatáskák, stb.) nem fordulhatnak elő, mert ezek a tartószerkezet szilárdságát jelentősen csökkentik,

·       a deszkázatban nem lehetnek olyan hibák(csomók, repedések, stb.) amelyek csökkentik annak teherbírását, szilárdságát

A ragasztott fatartók alkalmazásával készülő tetőszerkezet esetén a tömör fatartókkal azonos követelmények érvényesek. Megfelelő statikai méretezés esetén (teherbírás, merevség, alakváltozás) szabadon alkalmazhatók.

A tetőfedés közvetlen aljzatának követelményei

Deszka aljzat

A deszka aljzat csak fenyőfából készülhet. A deszkázat az eresszel párhuzamos fektetésű, legalább 3 szarufát átfogó, hajózva toldott legyen. Egy szarufán toldani az egymás felett lévő deszkákat nem szabad. Minden esetben legalább II. osztályú, gomba-, illetve rovarkár elleni és lángmentesítő bevonattal ellátott legyen.

A deszkázat legalább 24 mm vastag gyalulatlan, de sima, vagy 22 mm vastag egyik oldalán gyalult horony-eresztékes, 80-120 mm széles szegletes, ép élű deszkákból álljon.

A felület síkfogassága, rajzolati fogassága és az élek hullámossága legfeljebb 3 mm, a deszkák közötti hézag legfeljebb 5 mm lehet. A horony-eresztékes deszkázat alkalmazása előnyösebb, mivel az aljzat egyenletessége könnyebben biztosítható.

Nagytáblás szegezhető aljzatok

A vízálló rétegelt lemez és préselt faforgácslemez aljzatok (PLYWOOD, VISAKATE, stb.) használata is megengedett, amennyiben azok víztaszító impregnálásúak, gőzöltek, kellően merevek, méret- és formatartók, valamint szegezhetők.

az oldal tetejére

3.3 A KATEPAL ZSINDELLYEL  KÉSZÜLŐ TETŐFEDÉS KÖVETELMÉNYEI

A KATEPAL bitumenes tetőzsindellyel mindenféle tetőforma könnyen lefedhető, azonban a zsindelyelemek teljes felületű felfekvését mindig biztosítani kell. Csak azok a felületek fedhetők le hibátlanul, ahol a két irányban görbültség nem alakul ki és az elemek a tetőfelületre kifektethetők. A hajlításkor a zsindelyelem felülete nem repedhet meg. Az alkalmazható legkisebb hajlítási sugár 40-50 mm, a hajlítást több fokozatban óvatosan kell végezni, célszerű előmelegítéssel meglágyítani a zsindelyelemeket.

A KATEPAL bitumenes zsindely beépítés előtt tartósan a nap sugárzó hatásának és sugárzó hőnek nem tehető ki, beépített állapotban ellenáll minden hideghatásnak, fagynak. A beépítés javasolt alsó hőmérséklethatára  + 5 °C, ez alatt csak temperált helyen tárolt zsindelyek használhatók fel.

A KATEPAL bitumenes zsindely héjazat szegezett rögzítése legfeljebb 140 N statikus szélteher alapértékkel vehető figyelembe. A KATEPAL bitumenes zsindely betétanyaga megfelel a 100 N szegfelszakító szilárdság követelményének. A bitumenes zsindely alátétdeszkázat nélkül, az élek mentén konzolosan nem nyújtható ki. A zsindelyelemek szélén a legkisebb rögzítetlen sáv  2 cm.

A KATEPAL bitumenes zsindely héjazat az összeépítés módja, az elemes fedés miatt, csak vízzárónak tekinthető. A bitumenes zsindely tetőfedés vízzárósága az alátéthéjazattal fokozható.

A KATEPAL zsindellyel fedett tetőszerkezeteket oly módon kell megtervezni (a tető átszellőztetésével), hogy a tető egyes részein ( például az eresznél ) a megolvadt csapadék ne fagyhasson meg. A fagyott hótömeg a vízlefutást megakadályozhatja és szélsőséges esetben a tetőfedés emiatt esetleg be is ázhat.

A zsindelyfedés fenyőfa deszkaaljzatánál az időnként lecsapódó pára és a légkörinél magasabb páratartalom nedvesítő hatásával mindig számolni kell. Ezért a gomba- és rovarkártevők elleni faanyagvédelem alapvető követelmény.

A KATEPAL bitumenes zsindely tetőfedés egészének korrózióállóságát a bitumenes zsindely, az alátéthéjazat és rögzítőszegek, valamint a tetőfedés kiegészítő szerkezetei együttesen határozzák meg.

az oldal tetejére

3.4 A tetőszerkezetek ÁTSZELLŐZTETÉSE

A KATEPAL bitumenes zsindellyel fedett tetők jellemző tulajdonsága, eltérően más kiselemes fedett tetőktől, hogy jelentős lég- és párazáró tulajdonságú. Amíg a cseréppel, palával, betoncseréppel fedett tetőknél természetes légcsere (filtráció) alakul ki a szélszívás hatására, addig a bitumenzsindely fedésű tetők esetében ez alig, vagy egyáltalán nem jön létre.

Beépített tetőtereknél kell erre nagyon odafigyelni, mert a belső térből származó pára hatására, ha azt nem szellőztetjük ki, a tetőszerkezet idő előtti károsodása is bekövetkezhet.

Az átszellőztetés feladata

·       a szellőző levegő által elszállított pára a héjazatok és aljzatának nedvességtartalmát csökkentse, 

·       nyári napsütés okozta felmelegedéskor a héjazat hőmérsékletét csökkentse,

·       az eresz környéki jégképződés elkerülése céljából egyenletes hőmérsékletet biztosítson.

A bitumenes zsindellyel fedett magas tetők átszellőztetése, szemben az egyéb kiselemes fedésekkel, rendkívüli fontosságú. A beépített tetőterek esetén, a kialakított légrésen kívül a tetőtéri födém feletti, a gerinc alatti, többnyire csak bújható kis padlástér, átszellőztetését is meg kell oldani.

A természetes átszellőzés a szél és a gravitáció együttes hatására jön létre. A pára elszállítása céljából elsődleges a gravitációs szellőzés. A tetőfelület hűtésénél a szél hatása a jelentősebb, amely időszakonként az átszellőzésbe is besegíthet. A padlástérnél a héjazat és a födém közötti szabad légtér átszellőztetését kell a megfelelő mértékig biztosítani.

Az erőteljes szellőzés a légtér páraviszonyait javítja, azonban hűti is hőszigetelést. Ezért a hőszigetelést páraáteresztő (póruszáró) kasírozással kell ellátni. A hőszigetelés méretezésekor figyelembe kell venni azt a beépítési körülményt, hogy a hőszigetelő anyag a külső levegővel érintkezik, ezért a hőátbocsátási tényező tervezési értékét, a hőszigetelés anyagától függően, a várható kihűlés miatt 10-35 %-kal kell megnövelni.

Nem beépített tetőtér, padlástér átszellőztetése

Az üres padlásteres megoldásnál a légtér mérete és szélszívásra kialakuló jelentős mértékű légcsere megengedi a nagyobb páraterhelést. Ügyelni kell azonban arra, hogy az átszellőző levegő az egész padlásteret jól átöblítse. Padlástér esetén a beszellőzőnyílások az eresz mentén, a kiszellőzőnyílások a tetőfelületen, a gerincnél és az oromfalon egyaránt biztosíthatók.  

A be- és kiszellőzés egymástól mért távolsága legfeljebb 10 m lehet. Ennél nagyobb távolság esetén a be- és kiszellőzőnyílásokat a tetőfelületen is ki kell alakítani.

Beépített, hasznosított tetőtér átszellőztetése

A tetőtérbeépítés során, a hőszigetelt magas tetők szellőztetésére vonatkozó magyar előírás hiányában, célszerű figyelembe venni a DIN 4108 előírásait:

     - Az eresznél és a félnyeregtető gerincénél kialakítandó szabad beszellőző nyílásméret a hozzátartozó tetőfelület legalább 2 ⁰/₀₀-e , de legkevesebb 200 cm²/m legyen.

     - A kiszellőző nyílásméret, amelyet többnyire a gerincnél kell kialakítani, a hozzátartozó tetőfelület legalább 0,5 ⁰/₀₀-e legyen.

     - A tető többi részén kialakítandó szabad szellőző keresztmetszet legalább 200 cm²/m legyen.

A legkisebb nyílásméret, háló és rács védelem esetén, a szabad keresztmetszetet jelenti.

Ha tető lejtése nagyobb, mint 30° akkor a táblázatok 30°-hoz tartozó oszlopát kell alapul venni.

Például: a 45°-os tetőnél, 12 m-es szarufa hossznál a szellőzőréteg legalább 6 cm legyen.

Az ehhez tartozó beszellőző nyílás legalább 200 cm² illetve a kiszellőző nyílás 50 cm² legyen.

A szellőzőnyílás ajánlható és egyben legjobb kialakítása a keskeny végigfutó rés. A szellőzőnyílások takarását ( perforált lemez, rács stb. ) a keresztmetszet felületének szerkesztésekor figyelembe kell venni. A szabad nyílásfelületet kell mértékadónak venni. Ez többnyire a ráccsal védett rés 40-60 %-a.

A gyakorlatban végigfutó 3 cm-es rés, ráccsal fedve szabad nyílásmérete: 200 cm²/folyóméter.

A pontszellőzők az eresz-gerinc szellőzőkkel kombinálhatók. Ezt a lehetőséget akkor érdemes kihasználni, ha a szellőzés megfelelő mértékét másképpen nem lehet megoldani. Amennyiben a szellőzőelemekkel nem biztosítható a szükséges szellőzőnyílás keresztmetszet, akkor egyoldali vagy szükség esetén kétoldali taréjgerinc szellőző is készíthető, illetve a szellőzőelem gerincszellőzéssel is kombinálható.

A tetőtér-beépítés esetén a szerkezeten belül, illetve a bitumen zsindelyt hordó deszkázat belső felületén páralecsapódás nem lehet. Ha nem hatékony a szellőztetés, akkor várható az időszakos páralecsapódás miatt a fa szerkezetek befülledése, gombásodása. Ez végső soron a fa tartószerkezet idő előtti, akár 20-25 év alatti, teljes tönkremenetelét is okozhatja.

az oldal tetejére

3.5 AZ ALÁTÉTFEDÉS (ALÁTÉTHÉJAZAT) KÉSZÍTÉSE

Az alátétfedés csak nem korhadó (poliészter- vagy üvegfátyol-betétes) bitumenes lemezből készülhet. Az anyaga lehet oxidbitumenes is, vastagsága legalább 1 mm legyen, de az aljzat egyenetlenségei miatt előnyösebb lehet a 3 mm körüli vastagságú alátéthéjazat használata. Íves tetőidomok esetén a legalább 3 mm-es, bitumenes lemez alátétfedés javasolható a leolvasztásos ragasztás biztonságos kivitelezhetősége érdekében.

Alátéthéjazat nélkül 18-30° között a bitumenes tetőzsindely fedés készítése nem készíthető. Az egyébként alátéthéjazat nélkül készülő 30° feletti fedések esetén az ereszvonalnál, orom mentén, 1,0-2,0 méter szélességben kell az alátétfedést elkészíteni. A hajlatban (vápában, tetőfelépítmények és síktörések mentén) mindenkor kell alátétfedést készíteni, amelynek lemezsávja a hajlattengellyel megegyezően hosszirányú legyen és lehetőleg egy toldásnélküli sávból álljon.

Az alátétfedés alkalmazásának jellemzői:

·       a 12-18° közötti hajlásszög esetén a teljes fedési terület vízzáróságának fokozására hegeszthető bitumenes alátétlemezt kell alkalmazni (íves felületek)

·       a nagy vízterhelésű tetők, tetőszakaszok vízzáróságának növelésére szükséges alátétfedést készíteni (például a tetőablakok közötti sávokon)

·       az ideiglenes víz elleni védelemre, nagyobb tetőfelületek átmeneti védelmének megoldására, számítva egy időszakos vihar hatásaira is,

·       kismértékben fogazott illetve hézagos deszkaaljzat esetén a felület kiegyenlítésére hegeszthető bitumenes lemezt kell alkalmazni.

Ha a tetőszerkezet fokozott igénybevételnek van kitéve, akkor a poliészterfátyol betétes, polimerbitumenes alátétlemezt célszerű alkalmazni.

Ha az alátéthéjazat hosszabb ideig vízlevezető (szükség)tetőként tölti be a szerepét, akkor szintén polimerbitumenes lemezt kell alkalmazni rejtett szegezéssel, az átlapolások és a toldások leragasztásával vagy lehegesztésével.

A bitumenes lemez alátét sávokat az eresszel párhuzamosan kell fektetni, legalább 10 cm átfedéssel, amelyek a vízfolyás irányában takartak legyenek. A rögzítésük az átfedési sávban készül 10 cm-ként tűzihorganyzott fedéllemez szöggel, varrottan (cikk-cakkban) tehát nem egyvonalban.

az oldal tetejére